A Budapestre áttelepült Zágoni Jenő Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum könyvtárosa volt. Vácon a helytörténész könyvtárosok tanácskozásán Helytörténet és kutatómunka Székelyföldön címen tartott előadást, ez szerepel a találkozó előadásait tartalmazó kötetben. Zágoni Jenő összefoglalja a kutatómunka múltját és jelenét. Több helytörténeti kutató, író, publicista foglalkozik Székelyfölddel, így például Albert Ernő, Ráduly János, Pozsony Ferenc néprajzosok, Kónya Ádám, Kisgyörgy Zoltán, Cserey Zoltán helytörténeti kutatók, Beke György, Beke Mihály András, Sylvester Lajos publicisták, Magyari Lajos, Farkas Árpád, Czegő Zoltán költő-publicista. 1989 után Magyarországról több mint 20 ezer könyvet juttattak Székelyföldre. Nagy szükség volt erre, mert az 1980-as években az ottani magyar könyvtárakat több százezres nagyságrendű olyan román könyvvel árasztották el, melyek feldolgozásuk óta senki sem vett a kezébe. Ami nem kellett a román vidékek könyvtárainak, az jó volt Székelyföldre. Így sok esetben az állomány fele, harmada használhatatlan. /Helytörténész könyvtárosok I. Országos Tanácskozása, Vác, 1994. július 27-29. (Budapest-Szentendre, OSZK-Pest Megyei Könyvtár, 1995.)/
1990. március 18.
Márc. 18-án Kolozsváron megalakult a Kriza János Néprajzi Társaság, megválasztották a vezetőséget. Elnök Pozsony Ferenc, titkár Salat Zakariás Erzsébet, pénztáros Virág Magdolna, ellenőrök: Fülöp Lajos és Papp Béla. A következő szakosztályok kialakítása mellett döntöttek: anyagi néprajz - vezetője Gazda Klára, szellemi néprajz - vezetői Köncze Csilla, Pozsony Ferenc és Keszeg Vilmos, társadalom-néprajz - vezetője Nagy Olga, ifjúsági tagozat - vezetője Bardócz Sándor. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 19./
1990. március 23.
Márc. 11-én tartották a csángók harmadik találkozójukat Sepsiszentgyörgyön. Eljöttek többen a csángó falvakból, a Sepsiszentgyörgyre, Csíkszeredába, Brassóba elköltözött csángómagyarok és a segíteni akarók. László Imre Csíkszeredában élő ügyvéd azért jött, hogy jogi tudását felajánlja a csángóknak. Azt szeretnék elérni, hogy imádkozhassanak, tanulhassanak anyanyelvükön. Elhangzott Lakatos Demeter csángó költő neve is, Jelen volt Demse Márton, aki csángó tárgyú írásait visszakapta a szekuritatétól. A találkozón többen felszólaltak, köztük Kallós Zoltán, Zöld Péter, Erőss Péter /Sepsiszentgyörgy/, ifj. Erős Péter /Pusztina/, Bartos János /Klézse/, Pozsony Ferenc /Kézdivásárhely/, Duma János /Diószén/, Nistor Tinca /Pusztina/, Farkas János /Klézse/, Istók György /Klézse/. A találkozón a Klézséről származó, Kézdivásárhelyen élő Bordás Valerica énekelt. /Egyed Emese: Mert nektek van más mámátok. = Helikon (Kolozsvár), márc. 23./
1990. május 17.
Kolozsváron márc. 18-án megalakult Kriza János Néprajzi Társaság, megválasztották a vezetőséget /elnök: Pozsony Ferenc, titkár: Salat Zakariás Erzsébet/, a tiszteletbeli elnök Almási István és a következő szakosztályok megalakítása mellett döntöttek: anyagi néprajz - vezetője Gazda Klára, szellemi néprajz - vezetői Könczei Csilla, Pozsony Ferenc és Keszeg Vilmos, társadalom-néprajz - vezetője Nagy Olga, ifjúsági tagozat - vezetője Bardócz Sándor. A társaság Sepsiszentgyörgyön tartotta második ülését. Elhatározták évkönyv kiadását, az egyes üléseken elhangzó tanulmányok megjelentetésére. Ennek szerkesztésére Péntek Jánost, Almási Istvánt és Keszeg Vilmost bízták meg. /Péter Sándor: Néprajzosok ülése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 17./
1990. december 8.
Cs. Gyimesi Éva nemrég elnyerte a Babes-Bolyai Egyetem professzori címét. Több fiatal szakembert vettek fel a magyar tanszékre, tájékoztatott helyzetükről. mondta. Nem oldódott meg minden, a világirodalmat Horváth Andor államtitkár csak úgy tudja előadni, hogy havonta egyszer-kétszer Bukarestből Kolozsvárra utazik, mellette a tanársegédi állást Egyed Emese tölti be. Berszán István gyakornok a tanszék mindenese: könyvtáros, titkár, telefonügyeletes, a diákokkal kapcsolattartás felelőse. A néprajzi tanszékre Keszegh Vilmos és Pozsony Ferenc került adjunktusként. Szegedről megérkezett Kovács Imre vendégtanár, ő fogja előadni a XX. század irodalmát, ugyancsak vendégtanár Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, szintén a XX. század előadója. Szilágyi N. Sándor Bukarestből Kolozsvárra költözött, ez a nyelvészeti tanszék nyeresége. A tanszéken újságíró szakot is indítottak, Szilágyi N. Sándor adja elő a kommunikációelméletet és Cseke Péter a sajtótörténetet. /Takács Éva: Beszélgetés Cs. Gyímesi Évával, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem professzorával. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./
1991. április 13.
A Kriza János Néprajzi Társaság április 13-án Nagyváradon tartotta vándorgyűlését Hiedelemélmények címmel, 11 dolgozatot olvastak fel. Az 1990. márc. 18-án megalakult társaság elnöke Pozsony Ferenc, a Babes-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán létrehozott néprajzi tanszék tanára. A társaságnak 107 tagja van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./
1991. július 27.
Jelentős népköltészeti könyv jelent meg: A népi írásbeliség verses műfajai Aranyosvidéken /Kriterion Kiadó, Bukarest, 1991/, szerzője Pozsony Ferenc volt tordai magyar szakos tanár, jelenleg a Babes-Bolyai Egyetemen a Magyar Tanszék néprajz szakos adjunktusa. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./
1991. augusztus 31.
Több mint kétezren jöttek össze aug. 31-én Magyarózdon, hogy emlékezzenek a falu szülöttére, Horváth István /1909-1977/ költőre. Tőkés László püspök mondott beszédet, majd Boér Ferenc színművész szavalta a költő verseit. A falu múltját búvárló, a Magyarózdi toronyalja megalkotójáról Pozsony Ferenc folklorista emlékezett, Czine Mihály (Budapest) Horváth István munkásságáról adott képet. Megalakult a Horváth István Művelődési Egyesület és alapítvány. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7-8./
1993. június 26.
Kallós Zoltán a nevét viselő alapítványról beszélt, melynek célja minden szellemi és tárgyi népi javak fenntartása és terjesztése. A szalagokra felvett anyagok egy idő után megsemmisülnek. A moldvai csángó gyűjtést már részben dokumentációs anyagnak lehet tekinteni, mert több faluban most történik a nyelvváltás, például Szabófalván. A felgyűjtött anyagot meg kell menteni az utókor számára. Bukaresten is kiadott moldvai magyar népi imádságokat tartalmazó hanglemezt Uram irgalmazz nekünk címmel. A lemezekhez, kiadványokhoz a csángók történetét összefoglaló részt román, magyar, angol, német és francia nyelven közlik, valószínűleg Bardócz Sándor történelemtanár fogja megírni. Érdekes, hogy Klézsén a gyermekek egymástól is tanulgatnak magyarul, magyar könyveket kérnek. Kallós lemezeinek is nagy sikere van Moldvában, rengeteget szétosztott, de még kérnek. A fiatal néprajzosok közül Kallós a legtehetségesebbek között említett Keszegh Vilmost, Pozsony Ferencet és Tánczos Vilmost. /B. Kovács András: Válaszút és Moldva között. Kallós Zoltánnal a nevét viselő alapítványról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26-27./
1995. május 10.
A néprajzosokat tömörítő Kriza János Néprajzi Társaság öt éve alakult meg, április végén tartotta ünnepi ülését Kolozsváron. Pozsony Ferenc egyetemi tanár, a társaság elnöke beszámolójában elmondta, hogy 120 tagot tartanak nyilván, évente öt-hat vándorgyűlésen találkoznak és tanácskoznak. Felavatták saját székházukat. Vezetőségválasztás is volt, továbbra is Pozsony Ferenc az elnök és Keszeg Vilmos az alelnök. A komáromi dr. Liszkai Józseftől megtudhatták a jelenlévők, hogy a Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaságot 1990-ben hozták létre, munkásságuk eddigi eredménye a Népismereti Könyvtár nyolc kötete, az Utánpótlás füzetsorozat és a Hírharang tájékoztató évi négy száma. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 10./
1996. január 13.
A Csángószövetség múlt évi kudarca figyelmeztet arra, hogy új módszerekre van szükség, hiszen tavaly könyvégetés történt, elégették a moldvai csángóknak szánt könyveket és elüldözték a szövetség embereit. A Kriza János Társaság és a budapesti Lakatos Demeter Egyesület szervezésében január 12-13-án Sepsiillyefalván, a KIDA-központban megtartott, Csángó sorskérdések című konferencián új cselekvési stratégiát vázolt fel Kötő József, az EMKE főjegyzője. A moldvai csángók még nem asszimilálódott 60-70 ezres tömege nyelvileg megmenthető. Kötő József három kiemelt irányt tart fontosnak: az első a tudományosság és kultúra feladatait ölelné fel, a második a csángó értelmiség kialakítása, itt megfontolandó Csicsó Antalnak az átmeneti csángó nyelvváltozat kialakítására tett javaslata, a harmadik olyan közélet megteremtése, mely a Csángószövetség súlypontját áthelyezné Bákóba. Legalább a kétnyelvű iskolákat fel kellene állítani. Ferenczes István kifogásolta, hogy az RMDSZ parlamenti frakciójában nincs képviselője a csángó ügynek, ezért erre felkérik a frakciót. /Európa legelhagyatottabb gyermekei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./ Az előadók között volt Pozsony Ferenc, Tánczos Vilmos, Benedek H. János, Tóth Erika, Lukács János, Kallós Zoltán Kolozsvárról, Halász Péter, Virt István Budapestről, Gazda József Kovásznáról. Tánczos Vilmos szerint mintegy 60 ezer moldvai csángó ért, tud és beszél magyarul. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12., 13., 15./ 1880-ban az Amicul familiei című lap még így írt: Moldva két megyéjében a lakosok "csak magyarul beszélnek". "A mi államférfiaink megbocsáthatatlan bűne, hogy soha nem gondoskodtak ennek az elemnek az elrománosításáról". A cikkíró felszólított az elrománosításra, román iskolákat sürgetett és román papokat. - Tánczos Vilmos nyolcvannégy moldvai csángó falut keresett fel és megállapította: az asszimiláció feltartóztathatatlan. Néhány faluban, ahol zömében magyarok laknak /Pusztina, Lészped, Szitásfalu/, le lehetne fékezni az asszimilációt. - Csicsó Antal Szegeden végezte el a történelem-magyar szakot, majd hazajött, Csíkszeredában dolgozik, ő a Moldvai Csángómagyar Szövetség alelnöke. Szerinte legfontosabb Erdélyben, Csíkszeredában folytatni az iskoláztatást. Csicsó Antal Csángó apróábécé címen tankönyvet készített. /Benkő Levente: Csángó kérdések. Tanácskozás egy süllyedő hajóról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 31./ Csicsó Antal: Apró ábécé - Abecedar marunt /Kolozsvár, 1995/ Alcíme: Magyar nyelvi alapismeretek moldvai csángó-magyar gyermekek részére. - A szerkesztésben közreműködött: Györffy Enikő, lektorálta: Borbáth Erzsébet és Sándor Klára - Készült az Erdélyi Tankönyvtanács ajándékaként 500 példányban.
1996. február 29.
Febr. 29-én, életének 76. évében elhunyt dr. Kós Károly néprajztudós. Temetése márc. 5-én lesz a Házsongárdi temetőben. /Gyászjelentés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./ Dr. Kós Károly /1919-1996/ néprajztudós a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, az erdélyi tárgyi néprajz meghatározó egyénisége volt. Kutató, tudomány- és falumúzeum-szervező, szerkesztő és oktató. Kutatásainak folytatása Erdély népi építészetében elképzelhetetlen a szaktudományt gazdagító módszerei nélkül. Tanulmányait Kolozsváron és Budapesten végezte. A második világháborút követő évtizedekben hosszú ideig ő volt az egyetlen szakképzett tárgyi néprajzos. Voltak olyan évtizedek, amikor a magyar néprajztudomány legalapvetőbb monográfiái az ő tollából jelentek meg. A kolozsvári Néprajzi Múzeumban dolgozott nyugdíjazásáig. Erdély és Moldva hagyományos anyagi kultúráját tanulmányozta. Fontos feladatának tekintette a Népismereti Dolgozatok szerkesztését, írta róla nekrológjában Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./
1996. június 20.
Kolozsváron, immár saját székházában tartotta meg évi közgyűlését a Kriza János Néprajzi Társaság, jelen volt Erdély minden tájegységének képviselője. Elnöki beszámolót Pozsony Ferenc tartott, beszámolt a székház rendbehozataláról, a társaság archívumának és adattárának létrehozásáról, a társaság kiadványairól, a pályázatokról, a szakmai vándorgyűlésekről, végül a Kárpát-medencében élő néprajzkutatók nyári szemináriumáról, amelyet Illyefalván rendeznek meg. A népszokáskutatás időszerű faladatai Erdélyben gyűjtőcímmel hangzottak el az előadások. Az előadók között volt dr. Keszeg Vilmos /Kolozsvár/, dr. Balázs Lajos /Csíkszereda/, Nagy Olga /Kolozsvár/, Barabás László /Marosvásárhely/ és Pozsony Ferenc. A közgyűlésen köszöntötték a 75 éves Nagy Olga népmesekutatót és a 70 éves Kossuth-díjas Kallós Zoltán zenefolkloristát. /Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./
1996. augusztus 12.
A III. Magyar Református Világtalálkozó rendezvényeivel párhuzamosan az Erdélyi Református Egyházkerület szervezésében aug. 4-9-e között Homoródfürdőn tartották meg a Magyar Református Ifjúsági Világtalálkozót. Szervezője az erdélyi IKE /Ifjúsági Keresztyén Egyesület/ elnöke, dr. Buzogány Dezső teológiai tanár tanártársaival és teológus hallgatóival. Mintegy 500 fiatal gyűlt össze, sokan Magyarországról, de jöttek Kassáról is. Kirándulásokat szerveztek, előadások hangzottak el. Az előadók között volt Egyed Ákos professzor, továbbá Kristó Boróka csíkszeredai és Pozsony Ferenc kolozsvári tanár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./
1996. augusztus 12.
A III. Magyar Református Világtalálkozó rendezvényeivel párhuzamosan az Erdélyi Református Egyházkerület szervezésében aug. 4-9-e között Homoródfürdőn tartották meg a Magyar Református Ifjúsági Világtalálkozót. Szervezője az erdélyi IKE /Ifjúsági Keresztyén Egyesület/ elnöke, dr. Buzogány Dezső teológiai tanár tanártársaival és teológus hallgatóival. Mintegy 500 fiatal gyűlt össze, sokan Magyarországról, de jöttek Kassáról is. Kirándulásokat szerveztek, előadások hangzottak el. Az előadók között volt Egyed Ákos professzor, továbbá Kristó Boróka csíkszeredai és Pozsony Ferenc kolozsvári tanár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./
1997. február 4.
A Moldovai Csángómagyarok Szövetsége febr. 3-9. között Szovátán Csángómagyar közművelők népfőiskolája címmel egyhetes felkészítőt tart a Szövetség munkájába a közművelődés terén bekapcsolódni kívánók részére. A 15 részvevőt a moldovai csángó falvakból toborozta Csicsó Antal, a szövetség ügyvezető elnöke, az összejövetel főszervezője, a programot pedig az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztálya, valamint a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság közreműködésével állították össze. A rendezvény előadói főleg közművelődés-szervezésről, a pályázatok útján történő pénzszerzés lehetőségeiről és módozatairól, a csángó kultúráról, néprajzról, dalkincsről, a kétnyelvűség problémájáról beszélnek a jövendőbeli csángó művelődés szervezőinek. Előadók: Kallós Zoltán, Halász Péter, Harangozó Imre, Kóka Rozália, K. Molnár Erika, Deák Judit néprajzkutatók, valamint Pozsony Ferenc egyetemi tanár, dr. Ábrám Zoltán népfőiskola-szervező. Az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztályát Dáné Tibor Kálmán művelődési előadó képviseli. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 3., 961. sz./
1997. június 1.
A Kriza János Néprajzi Társaság máj. 31-én és jún. 1-jén Nyárádszeredában tartotta meg vándorgyűlését Tavaszi népszokások címmel. Pozsony Ferenc elnök, egyetemi előadó megnyitója után kezdődtek az előadások, melyen anyaországiak is szerepeltek, köztük Halász Péter, a Magyar Művelődési Intézet főmunkatársa. A résztvevők kiránduláson ismerkedhettek meg a környék nevezetességeivel. Berekkeresztúron a református templomot tekintették meg, a tornya vakolatába vésett, 1580 körüli rovásírásos feljegyzéssel, melyet Ráduly János, e téma kutatója mutatott be. Nyárárdszentmártonban a hétszáz éves templomot láthatták és az 1673-ban készült székely kaput, Mikházán az 1678-ban elkészült templomot, Nyárádremetén a templomban őrzött, fából faragott híres feszületet, amely az 1500-as években került ide eredeti helyéről, Marosvásárhelyről, a Vártemplomból. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./
1997. június 17.
A magyar nyelvű oktatás és közművelődés újraindításának szükségessége a moldvai csángó faluközösségekben nemzeti önépítésünk folyamatában kiemelt fontosságú feladat. Ebből a tényből kiindulva, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Művelődési és Oktatási Főosztálya neves hazai néprajzkutatók, Pozsony Ferenc és Tánczos Vilmos tanulmányaira támaszkodva, elkészítette az intézménytelepítési tervezet térképét, amelyet tanulmányozásra és gyakorlati alkalmazásának előkészítésére a kormányzatban dolgozó illetékes RMDSZ-tisztségviselők elé terjeszt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 17., 1050. sz./
1997. augusztus 15.
Honismereti tábort szervezett Tacson aug. 4-11-e között a Békés megyei Újkígyóson 1991-ben alakult Ipolyi Arnold Népfőiskola. Célkitűzésük a népismeret tárgykörébe tartozó, a hivatalos iskolai oktatásból hiányzó és az elmúlt évtizedekben különösen mellőzött nemzeti értékek terjesztése és kutatása. Gondozásukban eddig öt kötet jelent meg. Nyári táborukat első ízben rendezték meg Erdélyben. A tacsi táborba 61 magyarországi vendég /köztük néprajzkutatók/ mellett szamosújvári táncházasok, széki zenészek is eljöttek. Előadások hangzottak el, táncház volt. Harangozó Imre, az Ipolyi Arnold Népfőiskola elnöke elmondta, hogy táboraik nyilvános szervezésűek. A tacsi kazettás mennyezetű templomot tanulmányozták, mert az ismeretlen szakmai körökben. A másik ok, amiért Tacsot választották: a Bagoly asszonyka ballada /melyet Kallós Zoltán gyűjtéséből ismerünk/, a magyar nyelvterületen csak itt fordult elő. Az előadók között volt Pozsony Ferenc kolozsvári egyetemi előadótanár is. Örvendetes, állapította meg Harangozó Imre, hogy a Erdélyben a fiatalok tudatosan őrzik a hagyományt, s ezt a legmodernebb formában teszik. A táborozásról tudósító Guther M, Ilona felvetette: mi haszna van ebből a helybelieknek? Jó lenne, ha az Ipolyi Arnold Népfoiskola kötelességének tekintené, hogy a feldolgozott anyagot az ittenieknek is összegezze. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./
1997. szeptember 13.
A Kriza János Néprajzi- és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság szervezésében szeptember 12-14. között Zabolán találkoztak az erdélyi magyar néprajzi gyűjtemények kezelői, a néprajzosok, muzeológusok és műemlékvédők, hogy megbeszéléseket folytassanak a vidéki néprajzi tájházak és múzeumi gyűjtemények helyzetéről és fejlesztési lehetőségeiről. A szakmai előadások, bemutató-dolgozatok és a szakmai viták mellett a jelenlévők, Pozsony Ferenc - a KJNT, valamint Balogh Ferenc - a KLMT elnökének vezetésével kataszteri nyilvántartásba vették a bemutatott létező állami, iskolai, önkormányzati és magángyűjteményeket. A rendezvényen jelen volt az RMDSZ Ügyvezető Elnökség művelődés- és egyházügyi főosztályának, valamint az Illyés Közalapítvány művelődési szaktestületének képviseletében Balogh Ferenc, az ÜE főelőadója. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 13., 1113. sz./
1997. szeptember 29.
A Kriza János Néprajzi Társaság és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság szervezésében szept. 12-13-án rendezték meg Zabolán a Tájházak konferenciát. A magyar nyelvterület különböző részeiből érkeztek a meghívottak. A résztvevők megtekintették a zabolai templomot, a zabolai tájházat, amelyet dr. Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke rendezte be, édesanyja segítségével, majd Csernátonban az ottani múzeumot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./ Ugyanerről: szept. 13.
1998. március 2.
A Mátyás Napok keretében rendezte meg a Kriza János Néprajzi Társaság székhelyén, Kolozsváron a Corvineum Alapítvány a csángó estet. Megnyitották a moldvai és gyimesi csángók életmódjáról és népművészetéről összeállított kiállítást. Szentimrei Judit mondott bevezetőt, majd a házigazdák nevében Pozsony Ferenc egyetemi tanár beszélt a csángókról. Változó életük eltűnésük veszélyét hordozza magában, és ezt a folyamatot kell tudatosan késleltetni. A megjelentek videofilmet tekinthettek meg. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./
1998. április 1.
Márc. 30-án nyílt meg Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székhelyén Vámszer Géza /1896-1976/ néprajzkutató építészeti jellegű rajzainak, fotóinak kiállítása. Pozsony Ferenc, a társaság elnöke örömmel jelentette be, hogy sikerült összegyűjteni Vámszer Géza munkáit, dokumentum értékű jegyzeteit, kéziratait. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./
1998. szeptember 2.
Kötő József oktatásügyi államtitkár a vele készített interjúban elmondta, hogy országos átlagban a diákok 35 %-ának sikerült a pótérettségi. Maros megyében 74 százalékos volt az arány, a magyar nemzetiségűek tehát komolyan felkészültek. Szükség volt a szigorú érettségi vizsgára, a szigorú megmérettetésre, hogy szembe lehessen szállni a társadalmi méretekben eluralkodott szemlélettel, hogy minden elintézhető, minden kijárható. Az államtitkár kifejtette, hogy az önálló magyar egyetem létrehozásával foglalkozó kormánybizottság működéséhez mintegy 500 millió lejt biztosító kormányhatározat várható elfogadásával megteremtődnek a feltételek az önálló magyar egyetem tervének előkészítési munkáihoz, a kormánybizottság első munkajellegű találkozójára szeptember 1-jén került sor. A bizottsági munkálatok előkészítésére a Romániai Magyar Felsőoktatási Tanács Kolozsváron ülésezett, ahol azok a tagok, akik részt vesznek a kormánybizottság munkájában, valamint a többi felsőoktatási tag megbeszélte azt a stratégiát, amelyet képviselniük kell a kormánybizottságban. A Felsőoktatási Tanács által kifejtett több mint nyolc éves kutatómunka és előtanulmányok alapján "kikristályosodott az oktatást és tudományt, oktatást és kutatást összekapcsoló tudományegyetemnek a szellemi struktúrája." Rendelkeznek az oktatásban dolgozó vagy főiskolai oktatásban számba jöhető oktatók teljes kataszterével, ennek alapján Kötő cáfolta azt a gyakran hangoztatott feltételezést, miszerint a nincs elég számú magyar oktató egy önálló magyar egyetem létrehozásához, úgy vélve, hogy az egyetem akkreditációjához szükséges oktatói létszám nehézségek nélkül előteremthető. Elkészítik a pontos igénylistát is arról, hogy még milyen speciális szakember-igénnyel kell számolni. Ennek alapján dolgozza ki az Erdélyi Múzeum-Egyesület a vendégtanár-programot és a doktorandus-programokat. Kötő megelégedéssel jelentette be, hogy a számos politikai botrány ellenére ez évtől kezdve sikerült beindítani a moldvai csángók körében - egyelőre egy faluban, Klézsén - a magyar nyelv tanítását. A döntés már a múlt évben megszületett, de parlamenti interpellációk és a felkavart ellenkezés miatt eddig nem indult be ez a két csoport sem. Kötő ígérte, hogy maga fogja ellenőrizni a tanítás beindítását. Ez nem végleges megoldás. Tánczos Vilmos és Pozsony Ferenc tanulmányt készített azoknak a csángóknak a földrajzi elhelyezkedéséről, akikben még pislákol az anyanyelvi tudat. Ennek alapján kidolgozták azt, hogy a moldvai csángó településeken milyen iskolatípusokat kell beindítani, az általános iskoláktól kezdve a fakultatív magyar órákig. /Zsehránszky István: Rosta után, egyetem előtt. Beszélgetés Kötő József tanügyi államtitkárral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./
1998. szeptember 11.
A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete által kezdeményezett Nyelvek és kultúrák a Kárpát-medencében című konferenciát immár tizedszer rendezték meg - Újvidék, Budapest, Szeged, Nyitra, Kolozsvár és Ungvár, illetve sok más helyszín után ezúttal Bécsben, az ottani Bornemisza Péter Társaság székházában. Romániából Péntek János nyelvészprofesszor és Pozsony Ferenc, valamint Tánczos Vilmos néprajzkutatók mellett a szatmárnémeti Bura László is részt vett, ő számolt be az eseményről a Szatmári Friss Újságnak. A nívós előadásokat hamarosan könyv formájában is megjelentetik, Gereben Ferenc és Kontra Miklós budapesti nyelvészprofesszorok szerkesztésében. Az előadások leggyakoribb tematikája szociolingvisztikai jellegű volt - ilyen megvilágításban került terítékre a Kárpátok Eurorégióban tapasztalható nyelvi egymásrahatás problémája, a cigányok nyelvhasználata és a csángók nyelvi vergődése. Ez utóbbi témájú dolgozat szerzői - a szegedi József Attila Tudományegyetem ifjú kutatói - példamutatóan tudományos, budapesti nyelvészek által bemutatott, a méhkeréki románság soraiban végzett kutatómunkára alapozott, rendkívül tanulságos előadás volt. /Nemzetközi konferencia a kisebbségi nyelvhasználatról. Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11., a Szatmári Friss Újság nyomán/
1998. szeptember 18.
Szept. 26-27-én, a Tövisháti Napok rendezvényei keretében az 1848-49-es szabadságharcra emlékeznek Szilágycsehen. Dr. Egyed Ákos történész tart előadást, majd dedikálni fogja Erdély 1948-49 című könyvét. A tájegység néprajzát ismertető előadást fog tartani Pozsony Ferenc egyetemi tanár, dr. Zsemlyei János nyelvész pedig Szilágycsehet és környékét ismerteti az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárral kapcsolatban. /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 18./
1998. november 28.
November 28-án, a kolozsvári Protestáns Teológia dísztermében tartották az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) rendes évi közgyűlését. Dávid Gyula elnök üdvözlő beszéde után Kötő József ügyvezető elnök beszámolójában az elmúlt év eseményeit elemezte. Szerinte továbbra is szembe kell nézni ama kihívásokkal, hogy egy kisebbségi kultúrát a közösségnek magának kell eltartania. Úgy kell európai globális szemlélettel gondolkoznunk, hogy kulturális identitásunk megmaradjon - hangoztatta. A felszólalók elsősorban az anyagi gondokat taglalták, s rendre kiderült, mily nehéz anyagi körülmények között születik az erdélyi művelődés. Délután az egyesület díjkiosztó ünnepségére került sor. EMKE-díjas lett Dávid Gyula, 70. születésnapja alkalmából, a romániai magyar művelődés szolgálatába állított életművéért, Gálfalvi Zsolt, a romániai magyar művelődés és újságírás szolgálatában kifejtett több évtizedes minőségteremtő tevékenységéért (Kacsó Sándor-díj) részesült kitüntetésben; Koczka György, az 1956-os magyar szabadságharc eszményeihez való hűséges ragaszkodásáért és ezek szolgálatába állított magas szakmai színvonalú munkásságáért (Janovics Jenő-díj); Sándor Csaba kiváló népművelői és pedagógiai tevékenységéért (Könczei Ádám- díj); dr. Pozsony Ferenc néprajztudósi munkásságáért, a zabolai néprajzi múzeum létrehozásáért és működtetéséért (Bányai János-díj); Metz József önismeretünket gazdagító helytörténeti és honismereti kutatásaiért (Kun Kocsárd-díj); Guttman Mihály művelődéstörténeti értékű több évtizedes zenepedagógiai és karnagyi munkásságáért (Nagy István-díj); Witlinger Margit minőségi díszlettervezői munkásságáért (Bánffy Miklós-díj); Lőrincz Ágnes sokszínű és kiváló színművészi teljesítményéért (Poór Lili-díj); Jánó Mihály a Barabás Miklós emlékkiállítás megszervezéséért, Vinczeffy László az emlékkiállítás képanyaga restaurálásáért, Varga Mihály a kiállítás megszervezéséhez való hozzájárulásáért (Szolnay Sándor-díj); Ács Alajos színháztörténeti jelentőségű színművészi és társulatépítő tevékenységéért (Kovács György-díj); Nemes Levente színházteremtő munkásságáért és színművészi teljesítményéért (Kádár Imre-díj); Fülöp Mária a romániai magyar bibliográfiai szakirodalom gazdagításáért végzett tevékenységéért (Monoki István- díj); a Marosvásárhelyi Vártemplom Nőszövetsége példamutató közösségi hagyományőrző tevékenységéért a tárgyi népi kultúra körében (Vámszer Géza-díj); Szalmán Lóránd hagyományteremtő, kiemelkedő több évtizedes karnagyi munkájáért (Rónai István-díj); Méhes Béla öntevékeny színjátszó tevékenységéért, Jancsó Árpád az öntevékeny színházi mozgalom szervezéséért és összefogásáért (Szentgyörgyi István-díj); Kilyén Ilka az erdélyi és egyetemes magyar kultúra terjesztéséért (Kemény János-díj). Az erdélyi kultúra szép ünnepe volt az idei számvetés is. /Csomafáy Ferenc: Európai lélekkel, de erdélyi szemmel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./
1999. január 16.
Jan. 15-17-e között tartották meg Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban a nemkormányzati szervezetek konferenciáját. Civil szféra az ezredfordulón címmel. A jan. 15-én elhangzott előadások után jan. 16-án párhuzamos kerekasztal-megbeszélések zajlottak a tudomány és környezetvédelem, művelődés és oktatás, gazdaság és szociális kérdések, műemlékvédelem, illetve ifjúsági kérdések témakörben. Kulcsár László (Magyarország, Pro Professione Alapítvány) a civil szervezetek szerepéről értekezett. Gyarmathy György (Svájc) A nyugati magyarság szerepe a civil szervezetekben címmel tartott előadást. Nyugat-Európában jelenleg megközelítőleg háromszáz magyar civil szervezet működik, ezek szakosodási megoszlása: 60% kultúra, 20% egyház, 10-10% politika és szociális. Valamennyien az önazonosság megtartásán fáradoznak. Kötő József EMKE-főtitkár a romániai magyar civil szervezetek működési feltételeiről szólva kiemelte, hogy az alkotmány adta joggal élve több mint tízezer alapítvány és egyesület fejt ki tevékenységet. Annak ellenére, hogy Romániában a civil társadalom nem képes teljes mértékben fedezni feladatait, hogy a vállalkozói réteg lassú kialakulásával a polgári társadalom reformja várat magára, a magyar önszerveződés mégis jó irányba halad. Megteremtődtek a civil társadalom csírái és, dacolva a politika gáncsoskodásával, a higgadt építkezést folytatni kell. Kató Béla, a legendássá vált illyefalvi LAM Alapítvány elnöke, arról beszélt, hogyan lehetünk sikeresek a civil szférában. Szerinte az alapítványi munka egyik nehézsége, hogy a lakosság negatív tapasztalatokat szerzett erről. Meghatározó, hogy milyen emberi kvalitások állnak az ilyen szervezetek mögött. Vissza kell adni az embereknek a közösségi munkában való hitet. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője előadásában a magyar állam és a civil szféra támogatási stratégiájával foglalkozott. Magyarországon hatvanezer civil szervezetet tartanak számon, és ez a térségben kiemelkedő eredmény. Minden híresztelés ellenére a magyar állam az utóbbi években költségvetésének alig 0,5 ezrelékét (!) fordította a határon túli magyarok támogatására, és erre az sem mentség, hogy utóbbiak szervezettsége meglehetősen gyenge. A hatékonyság fokozása érdekében a mostani kormány szeretné, ha a már ismert közalapítványok mellett EU-s támogatásban is részesülnének az anyaországon kívül élő nemzetrészek. "A jövőben, ahelyett, hogy a kisszámú, kevés vállalkozó szájába halat adnánk, inkább hálót próbálunk adni a kezükbe, inkább a vállalkozói közeget, a vállalkozói képességet igyekszünk feljavítani" - ígérte Szabó Tibor. A hivatalos látogatáson Kolozsváron tartózkodó Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár kiemelte a polgári kezdeményezések jelentőségét, azt, hogy a politikának és a polgárságnak egymásért kell dolgozniuk. Az erdélyi magyarság megmaradásának feltétele a polgárságnak, azaz a felelős, cselekvőképes emberekből álló középosztálynak a kialakulása. A magyar kormány egész nemzetben gondolkodik, ösztönzi a szülőföldön való maradást. Németh Zsolt szerint az erdélyi magyarság önszerveződése az utóbbi kilenc évben dicséretesen fejlődött. - A finanszírozó és információs szervezetek fórumán részt vett az Illyés Közalapítvány, Románia Kisebbségi Minisztériuma, az Új Kézfogás Közalapítvány, Romániai Nyílt Társadalomért Alapítvány, az EUROTIN, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Pro Professione Alapítvány, az AIDRom, Az Európa Ház, a Szatmárnémeti Vállalkozásfejlesztési Központ, a Mocsáry Lajos Alapítvány és más szervezetek képviselői. A délután a szekcióüléseké volt. A Tudomány, környezetvédelmi szekció vezetője, Pungor Ernő akadémikus, vitaindítójában a Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetségének a műszaki és szakmai szervezetek együttműködésében vállalt szerepéről szólt. Benkő Samu Magyar tudományosság Erdélyben című előadását Havass Miklós és dr. Gyarmathy György referátumai, továbbá más hozzászólások követték. Művelődés, oktatás szekció /vezető: dr. Kötő József/. Dáné Tibor Kálmán vitaindítóját /Művelődés-szervezés/ Tavaszi Hajnal és Nagy Júlia referátumai, más hozzászólások egészítették ki. Általános konklúzió, hogy a közművelődés és az oktatás terén is meg kell tanulni profi módon végezni az intézménymegtartást, az önellátó modell kialakítását. Somai József vitaindítója /A civil szervezetek pénzügyi menedzsmentje és kötelezettségei/ vezette be a Gazdaság, szociális szekció (vezetője dr. Kerekes Jenő) munkálatait, majd Farkas Mária, Kemény Bertalan és Várhegyi Júlia referátumai, hozzászólások következtek. A Műemlékek, emlékművek, gyűjtemények szekció /vezető: dr. Entz Géza/ ülését Balogh Ferenc indította /A civil szféra lehetőségei a műemlékvédelem és a helyi gyűjtemények létrehozásában/, majd dr. Szabó Bálint, Dukrét Géza és dr. Pozsony Ferenc referátuma, vita alakította ki a következtetést: Erdélyben már beszélhetünk a teendők felméréséről, van tudományos alap (a minden évben megrendezett tusnádfürdői tanácskozás nemzetközi mércével is ritka értékű), alakulóban az oktatás, a szakemberek utánpótlása. Szorgalmazni kell viszont a honismereti mozgalmat, a műemlékvédelmi propagandát, a helyi mecénások bevonását. Romániában az idén először nyílik lehetőség arra, hogy a helyhatóságok segíthessék a restaurálást, a műemlékvédelmet. Jan. 17-re, vasárnapra is maradt az Ifjúsági kérdések szekció munkálataiból. A vitaindítók (Egri István, Makkai Zsolt, Lőrincz Ildikó) olyan témákkal foglalkoztak, mint a megélhetés és itthonmaradás; a magyar nemzetstratégia és az abortusszal kapcsolatos rendelkezések; az ifjúság szerepe a civil szférában. Referátumokkal járultak hozzá a vita kibontakoztatásához Soós Ágnes, Szigeti Annamária, Nagy László, Horváth László, Kányádi Kati, Magyari Tivadar és Veres Valér. A fiatalok hasznos "kovászfélének" tekintették ezt a fórumot, amelyből a jövőben tovább kell és, úgy tűnik, tovább lehet lépni. - A rendezők nevében Nagy Károly azt a következtetést vonta le, hogy a kétnapos tanácskozás bebizonyította: a romániai magyar civil szervezetek előtt álló sokrétű és sürgős tennivalóknak akkor lehet eredményesen eleget tenni, ha a jövőben kapott támogatások nem felaprózódva, hanem egy közös szervezetbe, az Erdélyi Magyar Szervezetek Fórumába érkeznek be. Az erre vonatkozó alapszabályzat tervezetét a konferencia részvevői tanulmányozás végett magukkal vitték, végleges formájáról, elfogadásáról a későbbiekben születik döntés. /Ördög I. Béla: Civil szféra az ezredfordulón: lehetőségek és kihívások. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./
1999. június 5.
Az EME közgyűlésével egyidőben, jún. 5-én tartotta hasonló rendezvényét Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság. Elnöki beszámolójában Pozsony Ferenc feltérképezte az elmúlt év megvalósításait. Elsősorban a kiadási tevékenységük eredményeit: megjelent a 6-os és 7-es évkönyvük, három módszertani füzetük, továbbá egy román nyelvű kötetük, a kolozsvári, bukaresti és debreceni tanszékek közös kutatási programja révén, amelynek során az etnikailag vegyes erdélyi falvak együttélési modelljeit vizsgálták. Kiadói tevékenységük mellett a tematikus vándorgyűlések is jelentős szerepet töltöttek be. A közgyűlést követően a résztvevők tanácskozást tartottak, amelynek témája az elvándorlás volt. "Szeretném, ha a következő konferenciánkon a mobilis ember helyett a helyben maradó emberről tárgyalnánk - jelentette ki a társaság elnöke. A Kriza János Néprajzi Társaság az elkövetkezőkben szolgáltató intézménnyé is át kíván alakulni. A kolozsvári egyetemi oktatás háttérintézményeként szakkönyvtárat, dokumentációs bázist és számítógépes rendszert kínál a fiatal kutatóknak, egyetemistáknak." /Ö. I. B.: Számadás a Kriza János Néprajzi Társaságnál is. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./
1999. június 9.
A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület népfőiskolai évadzáró rendezvényét jún. 11-én tartja Zabolán, a néprajzi múzeumban. A magyar népi kultúra egyetemes értékei címmel tart előadást Pozsony Ferenc és Tánczos Vilmos /mindketten egyetemi tanárok Kolozsváron/, továbbá Harangozó Imre néprajzkutató Magyarországról és Gazda Enikő muzeológus Sepsiszentgyörgyről. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 9./
